|
Kanszuh al-Ghúri a fáradó mameluk uralom utolsó jelentős szultánja. A Kaukázusból származó rabszolgát az erődbeli (burgi) mameluk párt emeli szultánná. 1501 és 1516 között szokatlanul hosszú ideig uralkodik. Lassan emelkedik a magas méltóságra. Fiatalon Qait bej belső szolgája, negyvenévesen még csak tíz testőr emírje. Hatvanévesen, amikor szultánnak teszik meg, Tarzusz és Aleppó kormányzója. Uralkodása alatt is tovább folyik a pártos mameluk csoportok véres marakodása. Qait bej halála, 1495 és trónra emelkedése között 5 szultán váltja egymást. Az idős szultán uralkodói feladatainak gyakorlása mellett
legszívesebben palotakertjének virágai között tölti idejét. Hatalmának
gyengülésével erőre kaptak a beduinok (badú) és gyakori rajtaütésekkel
fenyegették a keletről jövő karavánokat és a mekkai karavánokat. Egy
ízben a mahmalt, a szultánt képviselő és jelképeit a mekkai zarándoklatra
vivő hordszéket is megtámadták. A fáradt, pohos 76 éves szultán széthúzó mamelukok
élén indult Szíriába, hogy felvegye a harcot az mindenütt hódító oszmán
hadsereggel, azonban csapatai súlyos vereséget szenvedtek. Árulás ellensúlyozta
közvetlen testőreinek bravúros küzdelmét a török szultán sátra közelében.
Al-Ghúri maga is elesett és fejét a szultán lábai elé helyezték. |