Petar Kružić kapitány Kliš várát parancsnokolja a XVI. Évszázad 20-as éveinek vége felé. A birodalmi diéta más határerődökkel együtt Ferdinánd főherceg birtokába adja. Ferdinándot 1527-ben Horvátország királyává választják. A magyar királyság összeomlása, Zápolya és Ferdinánd császár, a Habsburg viszálya miatt a török sebesebben hódít, mint valaha. Hamarosan a Spalato mögött a Velebitek elejében magasodó Kliš lesz az egyetlen horvát kézen maradt erőd.

Kružić engedi be a török elől menekülő, hegyek között bujkáló megfutott szabadosokat, az uszkokokat (morlák). A javarészt valach származású uszkokok betelepedésüket katonai szolgálattétellel váltják meg. Az uszkokok Kliš körül állandó fejfájást okoznak a töröknek, előtörve a hegyek közül ölték-rabolták őket.

A vár Kružić az uralkodónak levélben tett folytonos instanciázása ellenére igen leromlott állapotban volt. 1536-ban néhány ezer fős török sereg vette ostrom alá a négyszáz katonával védelmezett várat. Naponta véres összecsapások közepette tartottak ki a védők. Kružić könyörgésére végül felmentő sereg érkezett, német és itáliai zsoldosokból. Mikor azok már Solin felé hátráltak, hogy egérutat nyerjenek a tengeren át, Kružić utánuk vetette magát, hogy visszafordulásra bírja őket. Solinnál fogták el a törökök, és helyben fejét vették. A vár még aznap megadta magát.