Aggstein ma jó állapotban megőrzött igen romantikus várrom a Duna fölött, Linz és Melk között. Hírét-nevét és jó állapotát a XIX. század historikus és várkutató hajlamú tudósainak és pénzembereinek köszönheti.

A vár ma is ritkán lakott vidéken, sűrű erdő fölé magaslik. Sziklás hegyhát gerincére épült, azon nyúlik végig. A nehezen közelíthető, meredek hegytetőt a folyó patkó alakban folyja körül. Ezen a Duna völgyét őrző ellenőrzési ponton a XII. század óta áll őrtorony. Jörg Scheck von Wald, II Albrecht császár kamarása 1430 körül építtetett az egész gerincen végighúzódó reneszánsz várkastélyt. A vár tornyának megfelelő pontjáról az őrök a vámhelyet és a folyó jelentős részét is belátták.

Meilersdorfer idejében a XV. század végén az utolsó rablólovagtól elvett vár még javarészt épen őrzi későgótikus védműveit és a közéjük épített lakópalotát.

A hegy egyik oldalán járhatatlan szakadék, a Duna felől az erdőn át kanyargó, hosszan emelkedő erdei úton közelíthető meg. Az út a vár alatt különös alakú, törpét és emberfejet utánzó sziklatömbök mellett halad el.

A hegy tetejére felérkező először kiterjedt alsó váron haladt át. Itt voltak az istállók és a csűrök, a vár kevésbé védhető részének lábánál.

A főkaput felhúzható vagy az árokba dönthető felvonóhídon át érhetjük el, mögötte htalmas gerendaretesz. A falban oldalt őrfülkék, a belül a kapunyílás fölött kátrány aláborítására szolgáló erkély. Ezután újabb kapu, újabb előudvar. Így juthatunk csak a belső várudvarba.

A vár innenső végét a Burgfels, a várszikla ősrégi védőtornya uralja. A sziklába vésett régi belső lépcsőkön lehet megközelíteni, de a tetejére csak egy felhúzható létrán juthattak ki. A Burgfels tövében a vár ciszternája, alatta kovácsműhely. Vele szemben emelkedik a lakótorony, a Hochburg. Ennek szűk belső udvarába is csak felvonható létrán át járhattak fel. A termek ablakain itt is vasrács, az ajtókat hatalmas tolóreteszek védik. Innen nyílik a vár magasra emelkedő, tágas kápolnája. A lakószobákat kandalló fűti. A lakószobák alatti pincéből kijárás van a Duna fölött függő sziklára, a Jörg Scheck-féle Rosengartleinra.

A két torony közötti udvar egyik oldalán áll a Dürnitz, az őrház, egybeépítve a konyhával, amelynek nagy kemencéjén, impozáns füstfogója alatt a várban lévők ennivalóját sütötték-főzték.