|
Mauterndorf Lungow a keleti Alpok leghosszabb történetre visszatekintő vámállomása. A Mautstelle az itt átvezető birodalmi utat védő római kori torony helyén áll. A vámjogot 1002-ben kapta a salzburgi érsek a császártól, majd az a városi káptalanra, a Domkapitelre szállt. Lungow (ma Lungau) hosszú és széles medence a Salzburgtól délre fekvő Alpokban, mely a Taurach völgye felé szűkül. A Taurach bő vízzel rohanó kis folyó, Thomasweg alatt ömlik a Murába. A Thomasweg felett emelkedő Sankt Leonhard sok évszázadon át a Rómát járó zarándokok megálló állomása. Útjuk Karintián át végig a Mura partján vezet. Lungowt az ezredforduló előtti időkben népesítik be a bajor földről dél felé terjeszkedő germánok. Előtte és ezután még sokáig szláv nyelvű őslakok lakják, neveik még megjelennek a XV. századig visszamenő családfákban és megmaradnak a környék településneveiben. A vidék lakói jellegzetesen alpesi gazdálkodást folytatnak, kaszálók és némi gabona terem a medence alján. A teheneket télre istállózzák, nyárra felhajtják az Almra, a magasan fekvő hegyi legelőre, ahol minden családnak külön Almhüttéje, hegyi nyári kunyhója és szénatárolója van. A hegyeket mérhetetlen erdők borítják, a gyors patakokon őrlő- és fűrészmalmok dolgoznak. A porták adóját ez időben gabonában és tejtermékben, sajtban számolják. A vidék ura a Domkapitel s a salzburgi érsek. Salzburg a napóleoni időkig független államalakulat, a nagy világi hatalmú érsek jogara alatt. A magyar Mátyás és a Habsburg Frigyes háborúi idején Salzburg Matthias Corvinus oldalán áll. Mauterndorfot 1480-ban a vidéken végigdúló csapatok miatt újra megerősítik. Mauterndorf a Domkapitel közvetlen birtoka, az érsek ügyeit a szomszédos Mooshamból intézik. Leonhard von Keuschach, a későbbi érsek 1506-ig Dompropst, a káptalan elöljárója, majd 1520-ig, haláláig örökös használatba kapja a kastélyt. A település polgári házai a Markt, a piac körül állnak. A tizedet jelentő gabonát egy a Markt szélén álló épületben gyűjtik. A magot egy fakaszniba kell kinek-kinek beszórni. A szabályok betartásán nyolc polgárból álló választmány őrködik. A Taurach fölött magas híd, a piaci adásvétel részben magán a fahídon történik. Itt mér húst a mészáros, árulnak vadat, baromfit, ruhára szalagot, háztartási készséget. A malom rögtön a híd alatt jár, a kerék fölé épült szintről a piacra nyílik kijárás. A néhány ház egy tér s a Burg felé vezető út két oldalán, színesre festett homlokzattal néz ki a piacra. A Burg sziklás dombról néz le a falura. A Kastner, a vár bérlője a területi jövedelmek begyűjtője s a Markt alsóbb fokú bírája is egyben. A kastélyt az érsek s a kaptalantól küldött vendégek számára tartja rendben. A vár magja a Burgfels, megközelíthetetlen négyzet alakú torony, méteres falakkal, támadás esetén végső menedék és biztos tömlöc a várúr ellenségeinek. Csak magasan egy elrontható hídon át lehet a falakról megközelíteni. Leonhard von Keuschach 1511-ig gyakran maga lakott a várban s jól berendezett, díszes, festett lakosztályt hagyott maga után. Répás címerei díszítik a falakat. A későgótikus szép várkápolnában naponta mondanak misét. A délről, Itáliából német földre vezető kereskedelmi
út a folyó völgyéből ide a várhoz kapaszkodik fel, majd a Mautstellén
áthaladva hegyoldalon, a felé haladó völgyön megy Tweng, Radstadt, Salzburg
felé. A Burg öregtornyának oldalában Szent Kristóf óriási freskója,
bottal a kezében, vállán ülő gyermekkel. Ő az úton lévők védőszentje,
együtt vigyáz rájuk a várral. A Mautstelléhez érve a menet megáll, hogy vezetője leszurkolja a vámot, majd egy második kapun át elhagyja a várat. Az út forgalmát a várbeli lőrések, palánkok, futóhidak magasából az érsek katonái figyelik.
|
|||
