|
Spalato a XVI. század elején már egy évszázada él velencei fennhatóság alatt. Könyves Kálmántól kapott szabad királyi városi kiváltságai akkorra a dalmát tengerpart más szomszédos városaival, Zadarral és Trogirral együtt virágzó kereskedelmi központokká, az adriai part mentén Velencétől Bizáncba vagy a Levantéra tartó tengeri útvonalak haszonélvezőjévé tették. A spalatoi érsek székhelye, falai között domonkos és
ferences rendi kolostorral, számos, a régi római építményekre emelt
templommal, gyorsan fejlődő városi közigazgatással. Az előző század
folyamán jelentős latin humanisták működnek itt és Marko Marulič nótárius
itt írja meg a horvát irodalom első jelentős eposzát. Olaszországból
érkezett vagy már az itáliai quattrocentón nevelkedett művészek festenek,
faragnak, díszítenek. A velenceiek a terjeszkedő töröktől tartva építik
tovább a város védműveit. A római falak és a gótikus házak közé reneszánsz
palotahomlokzatok ékelődnek. A közeli hegyekről Kliš erődje szintén
velencei kézen vigyázza a partvidéket. A minden oldalán kétszáz méter hosszú, négyzetes palota szíve a Peristelium volt, és maradt azóta is mindig a város középpontja. Itt állt az istenné vált császár mauzóleuma. Porhüvelye 316-ban foglalta el nyughelyét. Ezt követően Illíria gyorsan elveszítette a birodalomban azidőtájt játszott központi szerepét. Avar és szláv nomádok dúlták fel a partvidéket, a közeli Salona (Solin), az egész ókor folyamán jelentős város lakói előlük húzódtak be a jól védhető, biztonságos falak közé. Salona püspöke a VII. század során tette át székhelyét. Diocletianus porfír szarkofágját félreállították, a pogány szobrokat összetörték és a nyolcszögletű templomot, immár katedrálist Szűz Máriának szentelték. Bizánci uralom következett az ezredfordulóig, akkor megerősödtek a horvát királysághoz kötődő szálak. Berendezkedett az első benedekrendi kolostor. A város lassan túlnőtt a régi császári villa falain. Tornyok, erődítések emelkedtek fel. A Salonából jött betelepültek először a város alatti a hatalmas csarnokokat foglalták el, majd a császár tengerre néző saját lakosztályába rendezkedtek be. Oszlopos előcsarnokkal épült, görög temploma keresztelő Szent János kápolnájaként élt tovább. A Vestibulum, a császári lakosztályok kupolás előcsarnoka korai keresztény bazilika lehetett. Lakóhelynek használták fel a rómaiak fürdőit. A lakomák termeinek helyét bencés klarisszák női kolostora foglalta el. Három évszázadon át épült, és kapta díszeit a város fölé emelkedő, a St. Damnio katedrális fölén emelkedő harangtorony. A velenceiek öt kiugró bástyával védett új falakkal vették körül a várost. A török 1537-ben vette be Kliš várát, de maga a város nem került a félhold alá, velencei kézen köszöntött rá az újkor.
|